Szögezzük le én az első táborba tartozom. Nem tervezett császár volt, de sikertelen volt a szülésindítás, így az orvosok a császármetszés mellett döntöttek. Mivel nem is készültem rá, hirtelen nagyon megijedtem ám. De mire észbe kaptam, már a császáros őrzőben pihentem és imádkoztam hogy újra érezzem a lábaimat. Nem olyan buli ám a császármetszés, mint sokan gondolják. Műtétnek számít, csak úgy megjegyezném. Tologatják, rángatják a belső szerveidet, hmm fincsi dolog. Na de nem is erre akartam kitérni, hanem arra hogy nem értem ez a két tábor miért vitázik mindig egymással? Én már nem is olvasok ilyen babás fórumokat, mert mindenhol csak a vita megy. Jaj neked könnyű, téged császároztak te nem szenvedtél, jaj de neked is könnyű mert nem műtöttek. Mind a két forma egyformán szar. Csak van amelyik közben fáj, van amelyik meg utána jó sokáig. Soha eszembe se jutott h egy természetes úton szült nőt lenézzek, csak mert neki nem műtéte volt, hanem kemény küszködések árán megszülte a
Egy blog a mindennapokról, szerzeményekről, gyerekkel kapcsolatos témákról, és persze a sminkekről.