Kinga blogja

Hát sziasztooook! Annyira örülök, hogy túl vagyok az első hetemen, hogy gondoltam egy poszt formájában meg is osztom veletek a gondolatimat. Kedden reggel kezdtem (húsvét hétfő miatt), felvettem a szuper kis rucimat meg a munkavédelmi bakancsom és kilenc előtt pár perccel lebattyogtam az osztályomra. Mivel ott nem találtam senkit, de az állateledelen volt egy srác, tőle kértem segítséget és hívta is az osztályos kollegát.  Az első napom nagyon lassan telt el, ugyanis ami a legjobban zavart, az-az, hogy a bakancs rettenetesen kényelmetlen volt, törte a lábam, piszkálta a lábujjaimat. Nagyjából próbáltam megismerkedni az osztállyal, hogy mi hol van, hogy ha kérdeznek tőlem, ne nézzek olyan bambán.  Jelentem, az utolsó napra sem vagyok 100%-ban képben, hogy mi hol van, és miből van-e egyáltalán, de tudom hogy nem sok idő, és ezekkel is tisztában leszek. A csapatban én vagyok a legfiatalabb #hellyeah, a többiek nagyon segítőkészek, az ötvenötödik kérdésemre is ugyanolyan készség

Először is engedjétek meg, hogy nagyon kellemes húsvéti ünnepeket kívánjak mindenkinek, aki ezen sorokat olvassa. Pihenjetek, legyetek a családdal, egyetek finomakat. Bár az időjárás nem éppen a legszebb arcát mutatja jelenleg, de április elseje van, végre!! Egy kis ízelítőt már kaphattunk a tavaszból, remélem hamarosan ez  nem csak ízelítő lesz. Arról fingom sincs, Nadinnak miként rejtem el a fűben, "amit a nyuszika hozott", lehet a lakásban lesz elrejtve.. Szóval akartam egy posztot szentelni annak, miért is döntöttem a munkahely váltás mellett. De tudjátok mit? Rájöttem hogy az a hely/meg az emberek (tisztelet természetesen a kivételnek, mert akad!!), egy forintot nem érnek, nemhogy időt és energiát pocsékoljak rájuk.   Lényeg a lényeg, hogy holnapután már az új melóhelyen kezdek, Nadin pedig megint megy bölcsibe. Ezen a héten nem voltam dolgozni, hetek óta halogattam az orvoshoz menést, de múlt hétvégén  már olyan szinten éreztem magam rosszul, hogy hétfőn a házi