Kinga blogja

Szép jó reggelt!  Május elsején, konkrétan hajnalban írom ezeket a sorokat nektek, egy finom tejeskávé mellett. Megtartottuk Nadin szülinapját, nagyon örült az ajándékoknak, a torták is finomak voltak. Az oviban is tortáztak egyet a szülinapja apropójából, a gyerek azt mondta "túl bogyós" volt a tortája- akármit is jelentsen ez.  Húsvét előtt az egész család átesett egy hányós/hasmenős víruson, így az idei nagy húsvéti zaba elmaradt. Kezdte Nadin, aztán jöttem én, és végül Apa. Szerencsére Apa elég gyorsan túlesett rajta, én egy csomót szívtam, napokig a kaja szóra sem tudtam gondolni.. Nadinnak se igen volt étvágya, de azért a szülinapkor pótoltuk a bevitt kalória mennyiséget.  Voltam egy hét szabin, bár nem éreztem hogy szabin lennék, mert Nadin is itthon volt velem. Elkezdett köhögni, és bár nem volt láza, de úgy voltam vele, ha már úgyis itthon vagyok, akkor maradjon ő is, csak a szülinapján ment be ebédelni és tortázni a többiekkel.  Azért miv...

Arra gondoltam, már bő egy hónapja volt "life update", így írok nektek pár sort hogy miújság. Azt olvashattátok hogy voltam Glamour napozni.  Nos a gyerek először volt beteg, mióta elkezdte az ovit, egy hétig nem is ment. A szokásos megfázásos sztori, amit rám is rámragasztott,de szerencsére már minden oké, csak a fülemnek kell még kidugulnia. (ráhúzódott a megfázás..)  Ma kettesben vagyunk itthon (okt.23), főzőcskéztünk, mostunk, játszottunk. Holnaptól újra meló, de azért jó h ilyen kis rövid ez a hetünk. November 5-től tanfolyamra megyek, mégpedig a munkahelyem által, hogy én is kiadhassam a vegyszereket. 2 hét lesz a tanfolyam, napi 8 órában és az utolsó nap lesz a vizsga. Óbudára kell mennem, szerencsére a bérletemet kifizetik, és plusz szabadnapokat is kapok, mivel a tanfolyam napi 8 órában zajlik, én pedig 6 órás részmunkaidőben vagyok.  Szóval kicsit várom is, meg nem is. Remélem a vizsga nem lesz nehéz, de persze készülök rá, egyedül az utazás ami k...

Sziasztoook! Ez a hét egyszerűen katasztrófális volt.. Legalábbis nekem. Olyan érzelmi hullámvasúton csücsültem, mint kb.szülés után két héttel. Csak néztem ki néha a fejemből és azon gondolkodtam, basszameg- én nem ilyen vagyok, mi van velem?  Nadin elkezdte az ovit. Nem sírt, nem hisztizett hogy nem akar bemenni. Mondjuk a héten mindennap nagyon korán ébredt és a készülődés maga már borzalom volt. Mindenért nyafogott, nem akar öltözni-ez nem tetszik az nem tetszik. Ezt rendszerint tudom kezelni, hiszen a bölcsi alatt volt időm hozzászokni, de most mégis pofán baszott, hogy nem mennek egyszerűen a dolgok. Már ez elkezdett frusztrálni. Aztán amikor megláttam hogy félve megy be a csoportszobába.. Na hát az még ennél is rosszabb volt. Tudtam hogy jó helyen van, jó kezekben, csakhát neki még idegen a környezet új arcok, stb.. Ahhoz képest én tényleg mondom h nem sírt h be kell mennie, meg ilyenek de én a padlón voltam tőle és sajnáltam szerencsétlen gyereket hogy ott kell mar...