Kinga blogja

Először is kezdjük azzal, mielőtt felmerülne a kérdés, nem- nem vagyok várandós.  De voltam! És arra gondoltam megosztanám veletek az ezzel kapcsolatos élményeimet, hogy nekem milyen volt ez az egész, hátha valakinek hasznos lehet, én pedig nosztalgiázok kicsit. Szóval azt egészen biztosan tudjátok, a várandósság három trimeszterből áll. (ha nem tudtátok volna, íme az első hasznos infó). Az első és a harmadik trimeszter volt számomra a legnehezebb, a második olyan volt, mint maga a mennyország. Kezdjük a legelején. Késett nagyjából  3-4 napja a havim, amikor munkába menet, gondoltam veszek egy terhességi tesztet. Az esélytelenek nyugalmával mentem be a mosdóba munkába menet. Gondolom világos hogyan kell egy ilyen tesztet használni.. (rápisilsz és várod az égi jelet) Tehát vártam. Nem telt bele fél!! percbe a dolog, mire megjelent 2!! darab csík azon a bizonyos teszten. Hogy akkor én ott sokkot kaptam-e vagy mit éreztem pontosan, leírni szavakkal lehetetlen, megfordu...

Ismét nem egy beauty témával készültem nektek, hanem egy kicsit komolyabb "lelkizős" poszttal. Éppen hétfő hajnali 3/4 3 van, amikor ezeket a sorokat pötyögöm be nektek. Borzalmas éjszakám volt.. Kezdjük azzal, hogy az én drága jó Uram tegnap este hazajött a melóból és közölt, hogy ő bizony ám nagyon-nagyon rosszul van és rögvest megy fel fürdeni és lefeküdni, de előtte betol egy Neocitrant. Hát mondom oké persze, szarul vagy, menj fel pihenni.. Férfinátha bazzeg!! ( szeretlek kis Drágám!!) Bezzeg ha én vagyok beteg!! Akkor nekem ugyanúgy maximális fokozaton kell teljesítenem, főzni-mosni-takarítani, merthát a reklámból tudjuk, hogy az Anyák sosem betegek.. és tényleg! Mióta gyerekem van, és beteg vagyok egy évben kb. 3 alkalommal, teljesen máshogyan élem meg, mint szülés előtt. Ilyenkor nincs ám extra pihi, meg jajj meg akarok menten halni, keményen tolni kell a témát, merthát nah.. A gyereknek ilyenkor is 100 százalékosan szüksége van rám. Aki várandós lesz, csak a m...

Visszavonhatatlanul megérkezett a nyár, már csak azért is, mert ma már június elsejét írunk. Nagyon durván gyorsan elrepült az évnek nagyjából lassan a fele.. Mintha csak most lett volna karácsony meg szilveszter, stb... Erre tessék, most meg 30 fok van, korán világosodik és már a fűtést sem kell jó ideje bekapcsolni. Ezzel együtt elérkezett a munkába állásom ideje is, még egy hetem van a szabiból a hátra.. Biztosan furcsa lesz vissza szokni a melóba, még ha csak heti két napra is. Lassacskán (inkább gyorsan) kellene gondolkodom azon is, hogyan oldjam meg a főzést és a házimunkát arra a két napra, míg nem leszek itthon. Illetve azon is, milyen ételeket vigyek magammal, mert reggelente nem szeretnék boltba rohangálni, hanem mindenképpen itthonról fogok vinni mindenfélét. Az elmúlt pár napunk/hetünk azzal telt Nadinnal, hogy majdnem minden nap mászkáltunk valamerre, próbáltam minden együtt töltött időt kihasználni. Meghát az idő is barátunk volt ebben, szép nyári színünk...

Sziasztok! Gondolom adok egy kis helyzetjelentést arról, mi is történt a legutóbbi ilyen bejegyzésem óta. Szerencsére jó hírekkel szolgálhatok, ugyanis az újonnan felírt bogyó, nagyon jó hatással van rám. Persze ebben lehet a jó idő is közre játszik, de sokkal jobb kedvem, kevesebbet stresszelek és kevesebbet vagyok feszült is. A gyógyszerből az orvos tanácsára csak fél szemet szedek, azt is a legkisebb dózisból és így is látható és érezhető a változás. A munkába állásom is sínen van, júniusban kezdek újra dolgozni, egyenlőre csak részmunkaidőben azaz 4 órában, ez a gyakorlatban két egész napot (10órát) jelent a héten, ami nem rossz. Holnap megyek vissza a pszichiáteremhez, mert kérte, hogy egy hónap után jelentkezzek, mi a helyzet velem. Remélem hamarosan a Frontin adagomat is csökkenthetem. A Gyest is meg kell igényelnem, mert a Gyedem jövő hóban lejár, amikor a gyerek betölti a 2. életévét, utána pedig a felgyülemlett szabadságomat kapom meg, ami 31 nap. Szóval ha...