Kinga blogja

Szögezzük le én az első táborba tartozom. Nem tervezett császár volt, de sikertelen volt a szülésindítás, így az orvosok a császármetszés mellett döntöttek. Mivel nem is készültem rá, hirtelen nagyon megijedtem ám. De mire észbe kaptam, már a császáros őrzőben pihentem és imádkoztam hogy újra érezzem a lábaimat. Nem olyan buli ám a császármetszés, mint sokan gondolják. Műtétnek számít, csak úgy megjegyezném. Tologatják, rángatják a belső szerveidet, hmm fincsi dolog. Na de nem is erre akartam kitérni, hanem arra hogy nem értem ez a két tábor miért vitázik mindig egymással? Én már nem is olvasok ilyen babás fórumokat, mert mindenhol csak a vita megy. Jaj neked könnyű, téged császároztak te nem szenvedtél, jaj de neked is könnyű mert nem műtöttek. Mind a két forma egyformán szar. Csak van amelyik közben fáj, van amelyik meg utána jó sokáig. Soha eszembe se jutott h egy természetes úton szült nőt lenézzek, csak mert neki nem műtéte volt, hanem kemény küszködések árán megszülte a ...

Úgy döntöttem megírom ezt a bejegyzést, bár sokat gondolkodtam rajta, érdekel-e ez egyáltalán valakit rajtam kívül? Bár ez alapvetően egy szépségápolással foglalkozó blog, de úgy gondolom az élethez ez is hozzá tartozik, erről is muszáj írnom, vagyis kiírnom magamból, mit is gondolok erről. Előre leszögezném, nem szeretnék senkinek a magánéletébe döntéseibe beleugatni, csak az én privát véleményem olvashatjátok. Vágjunk is bele.. Kezdjük azzal, hogy szülés után nyilvánvalóan mindenki megváltozik valamilyen értelemben.. Hogy ez jó vagy rossz irányt vesz-e, ez mindenkinél máshogyan jön ki. Én is megváltoztam, az érdeklődési köröm kibővült, és igen képes vagyok 5 percnél tovább kitartóan gügyögni egy ordító gyereknek, vagy ha egy boltban elkezd hisztizni, nem kellemetlenül érezni magam. Régen ez elképzelhetetlen lett volna számomra. De ma már van egy két éves gyerkőcöm és sokat formálódtam mellette, de úgy érzem csak jó értelemben. Megtanított a türelemre és hogy ne magam...