Kinga blogja

Ezt a rúzst, tavaly névnapomra kaptam a Zuramtól. Emlékszem mennyire be voltam sózva, mikor megláttam hogy ezek az ajakkencék hozzánk is eljutnak, aztán annál nagyobb volt a csalódás is, amikor a Dm-ben kirakva megláttam. Merthogy a színválaszték igencsak gyér volt. Illetve hát az én ízlésemnek megfelelően gyér. Ugyanis ha jól rémlik összesen 9 árnyalat volt, amiből egy csomó csak ilyen csillámos meg átlátszó sz@r volt és csak 3 szín, ami a "Bold" színcsaládba tartozott, nos azokból is az egyik rikító narancs a másik meg neon pink. Lehangoló.. De amikor a teszterét lekaptam ennek a színnek és húztam egy swatchot a kezemre, tudtam hogy tartós kapcsolat lesz a miénk.. Gyönyörűséges élénk-telt vibrálóan piros színe van, amit bármely évszakban szívesen hordok. Nézzük mit ír róla a Bibliám, a Krémmánia: "Súlytalan, bársonyos textúra, vibráló pigmentek és akár 12 órás hidratálás. Sheer és Bold  finissel, 9 árnyalatban kapható." Szóval tavaly nyáron lelke...

Ezeket a termékeket nem egyszerre vásároltam meg, hanem nagyjából egy hónap alatt vettem őket, általában 1-1 aprósággal tértem haza a vásárlásból. Van benne az új szortimentes cucc és régebbi kiadású, de számomra újdonságnak ható darab is. Kezdjük az első körrel, amikor is sikerült a Catrice tavaszi/nyári kiadásából beszereznem egy Aqua Ink Lip Glosst illetve egy körömlakkot a Soft Blossom kollekcióból-aminek elvileg virág illata kellene hogy legyen, nos nekem vagy az orrom nagyon rossz, de én sehol sem éreztem virág illatot sajnos. A lakk egyébként enyhén mattra szárad, így én természetesen fedőlakkal használtam,  merthát imádom a fényes csillogást. Az árnyalat neve, a Coachella Vibes, igazi nyárias élénk vibráló szín, egyszóval pont nekem való. 985ft-ba került, ezért 11ml terméket kapunk, ami valljuk be nagyon jó! A körömlakk 3-4 napon keresztül tartott a körmeimen, végül oldalt elkezdett itt-ott megpattanni, így inkább lemostam. Szerintem ár-érték arányban abszolút megnyerő...

Kezdjük az elején. 2015 november végén vásároltam a Vodánál egy IPhone 6 16gb-os készüléket. Nagyon boldog voltam, uh de istenkirály, végre nekem is van IPhone-om, de menő, mindenki dicséri de szuper, bla bla bla.. Na most az örömöm nem sokáig tartott, ugyanis 2016 márciusában a némító gombom bemondta az unalmast. Semmi gond, garanciális, vittem is vissza, majd egy hét múlva nagyjából visszakaptam a készüléket, persze nem ugyanazt, hanem egy új IMEI számú, fóliás készüléket. Gondoltam is, na ez igen az Apple nem szarozik, inkább ad egy új telefont, de jó. Aztán eltelt újból jó pár hónap, mikor is a hangerő gombom ismét tönkrement.. Ekkor már gyanús volt, mi az hogy ugyanaz a gomb megy tönkre egy új telefonon?! Ezután a hangszóróm is tönkrement, telefonálni csak headsettel vagy kihangosítva tudtam, ami valljuk be mondjuk egy üzlet közepén elég kínos... Persze a jótállás ekkor már lejárt, így elhatároztam ha letelik a hűségidőm, akkor ilyen telefont többet biztosan nem fogok venni. ...

Sziasztok! Gondolom adok egy kis helyzetjelentést arról, mi is történt a legutóbbi ilyen bejegyzésem óta. Szerencsére jó hírekkel szolgálhatok, ugyanis az újonnan felírt bogyó, nagyon jó hatással van rám. Persze ebben lehet a jó idő is közre játszik, de sokkal jobb kedvem, kevesebbet stresszelek és kevesebbet vagyok feszült is. A gyógyszerből az orvos tanácsára csak fél szemet szedek, azt is a legkisebb dózisból és így is látható és érezhető a változás. A munkába állásom is sínen van, júniusban kezdek újra dolgozni, egyenlőre csak részmunkaidőben azaz 4 órában, ez a gyakorlatban két egész napot (10órát) jelent a héten, ami nem rossz. Holnap megyek vissza a pszichiáteremhez, mert kérte, hogy egy hónap után jelentkezzek, mi a helyzet velem. Remélem hamarosan a Frontin adagomat is csökkenthetem. A Gyest is meg kell igényelnem, mert a Gyedem jövő hóban lejár, amikor a gyerek betölti a 2. életévét, utána pedig a felgyülemlett szabadságomat kapom meg, ami 31 nap. Szóval ha...

Jó rég nem született új bejegyzés a blogon, nos most itt az ideje hogy beszámoljak mi is történt velünk az elmúlt két hétben. Pontosan két hete voltunk Nadinnak személyit csináltatni, tök szuper kis napunk volt. Napközben picit köhögött a gyerek, nem is tűnt fel igazán semmi extra. Estére aztán én is beteg lettem, rossz közérzet, torokkaparás, orrdugulás, stb.. Nos ez a finom kis megfázásunk eltartott 2!! hétig..alig bírtunk kijönni belőle.. Szegény gyereknek az orra folyt folyamatosan, én meg szinkronban vele köhögtem mint egy kutya.. Szóval jól átment rajtunk ez a szar.. (nyilván mikor máskor, mint amikor már kezdett jó idő lenni..), Uram is elkapta, szerencsére nála hamar fülön csíptük a betegséget és pár nap alatt különösebb gond nélkül átment rajta. Legalább neki mázlija volt. Nem úgy mint nekem, ugyanis most hétfőn az IPhone-om felmondta a szolgálatot.. Úgy képzeljétek el, hogy hajnalban még megnéztem rajta az időt, reggelre pedig kakukk. Se a töltést nem vette, se res...

A pozitív gondolkodás szellemében írom ezt a bejegyzést Nektek, ugyanis a gondok/problémák mellett elfelejtkezünk azokról a dolgokról, amikért nap mint nap hálásak lehetünk. Ha ezeket a dolgokat minden egyes nap felsoroljuk magunkban, máris egy picit pozitívabban látjuk a világot, akármilyen helyzetben is vagyunk. Íme az én kis listám, hogy én miért is vagyok hálás mindennap: van egy eleven és egészséges kislányom van egy társam, aki mindenben mellettem áll családom van tető a fejem felett mindennap van mit ennem mindenem megvan amit csak szeretnék/ami meg nincs, az annyira nem is lényeges az új gyógyszerem nagyon hatásos, kezdek újra jó passzba kerülni itt a jó idő, a napsütés szintén nagyon jó hatással van a kedvemre is sok tervem van, amit szeretnék még megvalósítani idén, és úgy tűnik sikerülni is fog!! szeretnék egy új motiváló tetoválást és nem utolsó sorban, a pánikbetegségem és a vérnyomásom miatt nagyon hálás vagyok annak, aki a koffeinmen...

Ebben a bejegyzésben röviden szeretnék írni arról, hogy a legutóbbi ilyen posztom óta milyen változás következett be az állapotomban. Sajnos nem szolgálhatok nektek/magamnak jó hírekkel, ugyanis az utóbbi hetekben igencsak sok mélypontot éltem meg. Sokszor nem volt kedvem kimozdulni vagy főzni vagy úgy egyáltalán bármit is csinálni. A mindennapi teendőket persze elvégeztem, de minden nap hulla fáradtnak éreztem magam, sokszor kiborultam kis dolgokon vagy egyszerűen sírva fakadtam. Sajnáltam szegény gyereket, hogy ilyen nyomorult erőtlen anyja van, aztán persze rájöttem, hogy neki sem tesz jót ha összezuhanok. Étvágytalan is voltam/vagyok, ami meg is látszik, pár kiló lecsusszant rólam, a ruháim is mind lógnak rajtam. Ráadásul egy egészségügyi probléma is nehezíti az életem, aminek az okára egyenlőre nem sikerült rájönniük a dokiknak, pedig számtalan vizsgálaton átestem már, és szerencsére minden értékem/leletem negatív lett. Így egyenlőre marad a találgatás, az okok ...